Városi energiagazdálkodás: Think big
Úgy gondoltam megér egy bejegyzést a múlt heti találkozón szerzett információkból alkotott vízióm. Na de kezdjük a legelején…
2014-ben megkértük a polgármestert majd a testületet, hogy hozzunk létre egy bizottságot a város energiagazdálkodásának racionalizációja és fejlesztése céljából. Ez lett az egyik munkatöltete a bizottságnak, melynek elnöki tisztjét töltöm be (Komisia RREHaCR). Ez a bizottság is részt vett a közvilágítás modernizációjának siekeres lezárásában, amit már tizen éve próbált a testület meglépni. Ezt csak azért említem, mivel ez a projekt a “megtérülés – invesztíció – hatékonyság” útvesztőben sűllyedt el nagyon sok esetben, eddig. De most kész. Miért nagy dolog ez? Egyenes mint a nádszál:
+ 80%-ot spórolunk az energiafogyasztáson,
+ új rendszerünk van, a teljes futamidőre (koncesszió) van garancia,
+ a spórolásból fizetjük az invesztíciót havonta (10 éves futamdő, nincs többletköltség),
+ ezen felül marad évente 17 441 eur! (tervezet, a valóság most még csak kb. 10 000 eur – az öreg rendszerhez képest),
+ csökkent az emisszió (“zöldebb a város”),
+ 15 év mulva a költségvetésben megjelenik éves 327 000 eur! plusz (mikor lejár a koncesszió).
Többek közt erre gondoltunk 2014-ben mikor megfogalmaztuk a 9.pontot az Új Látószög tervezetben. Hasonló rövid- illetve középtávon megtérülő közhasznú befektetések tartós megtakarításhoz vezetnek. Ki ne szeretne látni több újítást, fejlődést a városban? Aki távhővel fűt az nem szeretne 20-30%-al kevesebbet fizetni? Dehogynem! Épp ezért arra jutottunk a hivatallal és a bizottsággal karöltve tavaly, hogy szükség van a hőgazdálkodási koncepciónk aktualizálásra! Ami előre mutat (nem 4 években gondolkodom), konkrétan Gúta lehetőségeit elemzi és utat mutat nekünk milyen irányban érdemes haladni. Ezt a határozatot a testület elfogadta, a közbeszerzés a koncesszió elkészítésére lefolyt. Hol tart most? “Folyamatban van”, mint sok más égető dolog a városban…
Visszatérve a mai témához, már tavaly hallottam róla hogy Nagymegyeren készülnek geoterm furatotból fűteni a várost. Nem foglalkoztam különösebben a témával, mert mikor keijti vlaki a száján, hogy “geoterm furat“, Gútán mindenki milliókról meg fürdőről kezd beszélni (sosem konstruktív kontextusban teszem hozzá). Viszont, idén Dénes barátomékat meghívták a Kolbyt révén Nagymegyerre egy bemutatóra amiről be is számolt egy fröccs mellett a múlt hónapban. Ennek az információnak a kapcsán elkezdtem kutakodni, ki-mit-hogyan-mikor csinált Megyeren, hogy ez elindult. Kérdéseim lettek: hogyan működik? nem kell visszavezetni a vizet a talajba? ki finanszírozta? működik egyáltalán? Nem tudutam kitől várjak választ, így elkezdtem szervezni egy találkozót a kompetens emberekkel. A bizottságom előző ülésén már jeleztem is a városvezetés és a tagok felé, hogy lesz ilyen nem formális találka a közeljövőben. Múlt héten hétfőn kaptam is időpontot: hétfő reggel 8 óra, Megyeren. Végül ketten az alpolgármesterünkkel, Koczkás Beával bepattantuk az autóba és elkarikáztunk Nagymegyerre. Mindketten a Kolbyt felügyelő tanácsának tagjai vagyunk, második ciklusban képviselők. Már az úton próbáltuk elemezni a hazai helyzetet, felvázolni az elképzeléseket. Majd megérkeztünk a fűtőházhoz Nagymegyeren. A központi fűtőház és a geoterm furat a város közepén, egy tömbház mellett van:
A kezelővel és két műszaki idegenvezetővel körbejártuk a technológiát a fűtőházban. A bejövő termálvíztől a kimenő fűtésen át a hőcserélőkig. Egy nagyobb hőcserélővel fűtenek 1300 lakást, egy természetesen tartalékként be van kötve ez mellett. Egy fele akkorával pedig készítenek meleg vizet. Unbelievable..
A műszaki részletekről röviden
A furat 2500m mélyről önerővel nyomja fel a vizet, 8.6 liter / sec nyomással. A hőcserélők után a vizet kivezették a termálfürdőig (2,2km vezeték), ahol a medencék előfűtésére szolgál a “hulladékhő” (50°C!). Majd innét a fürdő furatából nyert vízzel együtt engedik ki. Ezt a távozó hőt a jövőben a melegvízelőállítás előfűtésére fogják még felhasználni a kazánházban. A fűtőházban a szekundér hőforrások megmaradtak, 2MW-os gázkazánok. Ha bármi gond lenne vagy nem lenne elegendő a nyomás/hő a termálvízből ezek segítenek be a fűtésben. Minden részlet a cég honlapján megtalálható, fotodokumentációval együtt.
Kicsit később csatlakozott hozzánk az igazgatónő, Dobis Ildikó, akivel pár szót váltottunk az egész tervezet kivitelezéséről és a gazdasági részletekről. Hasonlóan mint nálunk, Megyeren is 100%-os városi cég kezeli a városi lakásokat és kezelik a hőrendszert, az MPBH Kft. Az invesztíciót hitelből fedezte a cég.
A gázfogyasztáson megspórolt pénzből fizetik a hitelt (ismerős?). Az igazgatónő elárulta, készülnek már most fejleszteni a rendszert, emelni fogják a termálvíz mennyiségét szivattyúval így jövőre valószínűleg nem kell a gázkazánoknak besegíteniük egyáltalán. Ekkor már kevesebbe fog kerülni a fűtés és a melegvíz mint idén télen, tehát vagy csökkentik a második évben a fűtés/melegvíz árát vagy további fejlesztésekbe fektetnek. A modell megyeren úgy tűnik: működik. Nagyon segítőkészek voltak velünk, konkrét számításokat láttunk. Ez úton is köszönöm Ildikónak és Martinnak az exkurziót, thumb up! Az igazgatónő a találkozónk után jelezte, hogy szívesen beszámol a bizottságon is a projektről.
Gondolkodjunk nagyban! Hogy mi is a vízióm ezen a téren? Egy komplex terv, amely megoldást kínál a városi hőgazdálkodás racionalizálására, gazdaságos ugyanakkor hatékony, nem utolsó sorban akár egy városi fürdő építését is előre vetíti. Pontokba szedve:
- Geotermál furat a fűtőháznál (pl. szénraktár mellett) melyet a város banki hitelből fedez (a hitelkeretünk megengedné)
- A termálvíz egyéb lehetőségeit integrálni már a projekt kidolgozása során (például a termálvízből felszabaduló gázokat kinyerni és felhasználni előfűtésre)
- Hőcserélők modernizálása a városban
- Már idén agusztusban pályázni a távhő disztribúciós hálozatunk felujítására (!!!)
- Városi épületek rákötése az új rendszerre, ezzel emelni a kihasználtságot ~ csökkenteni a hőárat (pl.:Rákóczi alapiskola, Tanárlakások, Sportcsarnok etc.)
- Déli zóna tervbe már most központi kazánházat, illetve hőcserélőt betervezni (amennyiben geofurat lesz, a hőforrástól kivezetni oda egy kört)
- Ha lesz a Déli zónában invesztor a nagyobb volumenű építkezéshez, kötelezni a városi távhő rendszer használatára
- A hőcserélők közelében levő lakások, házak részére felkínálni a városi távhő használatát (olcsóbb, “zöldebb”)
- Szintén a Déli zónában (ha már van hőcserélőnk és geoterm hőforrásunk): stradot/fürdőt építeni – amit a hulladékhővel lehet fűteni, majd innét kiengedni a vizet a kanálisba (ha lehült 25 fok alá)
Egy csapásra több legyet? Ha lehet, miért ne? Hogy ez az egész mennyire és mikorra megvalósítható? Nos hát, ez rajtunk és rajtatok múlik. Mindenki bele fog szólni ebbe. Közvetlenül már itt a komentekben, hisz mindenkinek van véleménye. Majd közvetve jövőre mikor delegáljuk a következő testületet. Mindenesetre ha szkeptikusok akarunk lenni elég felhozni a Dögösbeli “vidámpark” tervét. De ha bizakodva és optimistán tekintünk a jövőbe azt elmondom, hogy Nagymegyeren a döntéstől “Igen fogjunk bele” a működő geoterm távhő fűtésig: 7 hónap telt el. Gondolkozzunk el ezen!
Forró Tibor
helloGúta / FFKF
